Szívritmus analízis (HRV = Heart Rate Variability):
Mi a szívritmus analízis?
A szív ritmusos működését jellemzi a percenkénti összehúzódások, ütések száma, a szívfrekvencia. Két ütés között eltelt idő a különböző hatások, szívet ért ingerek miatt eltérő (pl. légzés, alvás, stresszhelyzet). A szívritmus változékonysága a szimpatikus-paraszimpatikus idegek szabályozásától függ. A szívritmus analízis során a vegetatív idegrendszer egyensúlyának, a szív telődéséhez szükséges időtartam százalékos arányának vizsgálata történik.
A vizsgálat ülő testhelyzetben, a mellkasra erősített Polar pulzusöv segítségével, nyugalomban, 3 perc alatt mért adatok elemzésével történik.
Mi a szívritmus analízis célja?
stresszmeres vegetativ idegrendszerMegmutatja a szívfrekvencia egészséges ritmusosságát, az attól való eltéréseket, utal a szimpatikus és paraszimpatikus egyensúly eltolódására.
Mit mutat ki a szívritmus analízis?
1. a vegetatív idegrendszer egyensúlyának mérése (a szimpatikus és paraszimpatikus rendszer jellemzése, ezáltal a szimpatikus túlsúly, ami a fokozott és tartósan fennálló stressz következménye kimutatható)
2. a szív legalább 50 msec idejű periódusainak aránya (a szív telődéséhez, megfelelő működéséhez szükséges idő, ami szintén jelezheti a káros mértékű stressz jelenlétét)
Miért fontos a szívritmus analízis vizsgálat, mi a szerepe a megelőzésben?
Funkcionális jellemzője a szívnek, mely során a túlzott vagy tartós stresszhelyzetek miatt kialakult szimpatikus idegrendszeri eltolódást jelezheti. A szimpatikus idegrendszer a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás során egy készenléti, az erőket összpontosító rendszer, mely tartós aktiválódás esetén káros hatással van a szervezetre (túlterheltség, kimerülés, egyensúlyi helyzet felborulása, magas vérnyomá
stresszmeres  stresszkezeless). Így ez a mérés a stressz káros, még tüneteket nem mutató hatásának kiszűrésére, stresszmérésre alkalmas módszer.
A szimpatikus hatás a szervezet készenléti reakciója. A tartósan fennálló szimpatikus túlsúly, fokozott stressz egészségtelen életmódra, rossz stresszkezelésre utal, betegséget idézhet elő. A nagyon magas, többszörös értékek erős izgalmi állapotra utalnak, az alacsony a kimerülés jele, a sportban a kiégés jele is lehet.
A munkapszichológiában a szellemi erőfeszítést is ilyen módszerrel mérik. A munkastressz kiváltotta vegetatív reakciók kiválóan megjeleníthetők ezzel a módszerrel. A kialvatlanság, fizikai és szellemi túlterheltség egyaránt igénybe veszi a szervezet alkalmazkodóképességét, így a stresszméréssel kimutathatóvá válik.  Például a túlzott mentális terhelésnél, különösen döntést igénylő feladatok megoldásakor, erőteljesen csökken a szívritmus varianciája.
Mivel a fokozott stressz számos betegség kialakulásához vezethet, ezért fontosak az olyan stresszmérések, amelyek még tüneteket nem okozó állapotokban jelzik, hogy stresszkezelő technikák elsajátítására van szükség az egészség védelmének érdekében.
forrás: BME